Korond elhelyezkedése, fekvése
A községközpont idegenforgalmát elsősorban a néprajzi eredetű turisztikai tényezők határozzák meg. Ezek közé a népi mesterségeken kívül, a hagyományos temetők, a korondi unitárius temető kopjafái, a népi építkezések és népszokások tartoznak. Korondot azonban nemcsak a népművészete teszi vonzová, hanem a települést övező csodálatos természeti tényezők is. A település környéke olyan természeti értékekkel rendelkezik, mint a híres korondi Csigadomb, mely ma természetvédelmi terület, a települést övező dombok legendás helyei (Likas-kő, Firtos-hegy) vagy a falu határában található gyógyhatású borvízforrások. Bár az egykori Korond-fürdőnek ma már csak az emléke él, valamikor itt Erdély egyik jelentős füdoje volt. Mindezek az adottságok a település sokrétűségét, egyediségét, és idegenforglami értékét adják. A leirásban ezt a sokrétűséget szeretném bemutatni, elsősorban a hagyományos értékeket, ennek keretén belül a korondi népművészetet, mintegy bizonyitékul, hogy igenis van rá lehetőség, a korszerűsödés ellenére is, a hagyományok megőrzésére, továbbéltetésére. Szeretnék választ adni arra, hogy a népi mesterségek, hogy a népi mesterségek múlt századvégi, és század eleji nagy hanyatlásának idoszakában, hogyan maradhatott meg a korondi fazekasság és taplófeldolgozás, hogyan tudta átvészelni a vámháborúk, gazdasági válságok, és világ háborúk bénító hatását. Ennek kapcsán szükséges végig követni a fazekasság múltját, a kialakulástól a jelenig. A neprajzi értékek bemutatása mellett, érdemesnek tartom bemutatni a falu múltját, termeszeti viszonyait, környezetét, amelyek szintén jelentős értékeket képviselnek. A település néprajzi és természeti értékei bizonyítják, hogy az idegenforgalmnak nagy jövője van Korondon. A település olyan terület, amely hagyományos értékekkel rendelkezik, és ezáltal Erdély legismertebb központjai közé tartozik. Bár hírnevét elsősorban népművészetének köszönheti, a jelentős természeti források is növelik a falu idegeforgalmi értékét. Korond érdeme, hogy a századok viharában is megmaradt annak aminek a levéltári feljegyzések, útleírások számon tartják: az egyik legjelentősebb fazekas központnak.
Fekvés, határok
Korond nagyközség, a Küküllo dombvidék, és a Hargita hegyvonulatnak a nyugati lábánál elterülo fensík határán, a Firtos hegy aljában, a Korond vize mellett fekszik. Hargita megye közép-nyugati reszén, a Görgényi-Hargita vulkanikus hegyvonulat platójának peremén terül el. A szűkebb tájegység neve Sóvidék, amely magába foglalja Korond és Parajd községeket, és Szováta várost. A nagyközség szomszédai: északon Alsósófalva (Ocna de Jos), és Felsősófalva (Ocna de Suus), délröl Firtosváralja (Firtusu), Pálfalva (Pauleni), és Farkaslaka (Lupeni), keleten Székelyvarság (Varsag), és Oroszhegy (Dealu), nyugaton pedig Atyha (Atia), amely közigazgatásilag Korondhoz tartozik. A falut nyugatrol a Firtos hegy (1063m), és a Kadács mező (852m), északról a Holló-kő (858m), és a Sólyom-kő, keletről a Csillag-hegy (815m), Szolomál (781m), és a Les-hegy (847m), míg délről a Kalonda-tető (825m), Horvásmező (744m), Égettvész (917m),Vápa (865m), Sarok (777m), Fügevár (850m), és Hazanéző (934m) veszik körbe. A település az északi szélesség 46?28?45?, és a keleti hosszuság 42?51?41? között fekszik, 575-625m tengerszint feletti magasságban. A távolság Parajdtól 11 km, Farkaslakától 15 km, Szovátától 18 km, Székelyudvarhelytol 28 km, Csíkszeredától, és Marosvásárhelytől mintegy 80 km.
Domborzat
Korond területe fizikai-földrajzi szempontból két fő zónára osztható. Keleti része vulkáni fennsík, nyugati része együtt a korondi medencével, az Erdélyi Medence fennsíkjához, a Küküllők dombvidékéhez tartozik, ami gyűrődéses eredetű. Vízválasztót képez a Nagy- és Kis Küküllők vízgyüjtő területe között. A medencét 800-1000m magas dombok veszik körül. A firtos és az Atyha közötti nyereg vízválasztot képez a Korond patak és a Küsmod patak között. Ezt a Korond pataka és ennek mellékvizei szélesítettek ki. A medence tengelyét a Korond patak képezi. Az ezt övező dombok nem meredekek kivéve a keleti részeket, amelyek a vulkáni platóval érintkeznek. Ezen a részen a vulkáni lerakódások sok helyen felszínre kerültek, és jól megfigyelhetok a lerakódások rétegei. A keleti részen is találunk a fennsík beomlásával keletkezett dombokat, mint amilyen a Csillag-hegy és Szolomál. A déli részen található a magas fennsíkot (Kalonda-tető) völgyek szabdalják. A Kebeled-patak mellékvízei oly mélyen beszántottak a fensík belsejébe, hogy valóságos dombként mutatkoznak, és legtöbbjük erdővel borított. Ez a déli rész, tulajdonképpen a vulkáni plató folytatása egészen a Szilos-Firtos-Siklód kővonalig. A patakok eróziója továbbra is folytatódik. A lepusztulás eredményeként jó néhány kőszikla maradt kiemelkedve a vulkáni plató peremén: Holló-kő, Likas-kő, melyekhez számos legenda is fűződik. Korond fennsíkja a község keleti részén terül el, vulkáni közetekkel borított, és egészen a Görgényi-havasokig tart. A fennsík aránylag sima, egyenletes, átlag magassága 900-950m. A völgyek nem mélyednek be a plató belsejébe. A község felöli része sűrűn szabdalt, hasonlóan a medence déli részéhez. A patakok, amelyek ezeket a völgyeket vágták, nagyjából szimmetrikusak. A felszínalakító tényezők közül legnagyobb szerepe a folyvizeknek volt.
